Fölöttem a kék ég
Alattam a mélység.
Úton vagyok.
Az úton fekszem.
Rám taposnak.
Még lélegzek.
Súlyós bakancsok
könyú körömcipők,
szandálok,papucsok,
rám lépnek,
ordítok,
nem hallják.
Rám köpnek,
a sűrű nyál beborít,
Eső jön, elmossa a nyálat
és megtisztít.
Feloldódok a tiszta esővízben
a kosz most én vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése